Szijjártó: az Adria-vezeték ügye uniós jogkövetés, nem szívesség

Forrás: Janos Kummer/Getty Images

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország nem szívességet kér, hanem az uniós előírásokat érvényesíti, amikor a horvát útvonal megnyitását sürgeti az orosz kőolaj számára. Szijjártó Péter úgy véli: ha a Barátság vezetéken a tranzit politikai vagy más okból akadozik, a tengeri beszerzés jogszerű megoldás, amely átmenetileg biztosíthatja Magyarország és Szlovákia ellátását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország nem szívességet kér Horvátországtól, amikor az orosz kőolaj Adria-vezetéken (JANAF) keresztüli szállítását sürgeti, hanem az európai uniós szabályok betartását. Álláspontja szerint, ha a Barátság kőolajvezeték tranzitja politikai vagy egyéb okból ellehetetlenül, Magyarország és Szlovákia jogosult tengeri útvonalon is orosz kőolajat vásárolni.

Az EU szankciós rendelete a csővezetékes orosz kőolajra derogációt enged a szárazföldi, tengerhez nem férő tagállamoknak (köztük Magyarországnak és Szlovákiának), miközben a tengeri (tanker) szállításokra általános tilalom vonatkozik. A Bizottság hivatalos, olajimporttal kapcsolatos GYIK-dokumentuma rögzíti: a tilalmak az orosz eredetű kőolajra és termékekre vonatkoznak, és a jogszabály keretrendszere a különleges ellátásbiztonsági helyzeteket is kezeli.

Az elmúlt években többször felmerült, hogy a Barátság-vezeték déli ágán az ukrán tranzit bizonytalanná válhat. A nyilvános nyilatkozatok 2024–2025-ben egymásnak ellentmondtak: volt elnöki tanácsadói jelzés lehetséges leállításról 2025 januárjától, ugyanakkor a kormányfő arra hivatkozott, hogy az ukrán fél nem állíthatja le egyoldalúan a tranzitot a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek miatt.

Horvát kapacitás és díjak: gazdasági vita az Adria-ágon

A horvátországi tengeri útvonal igénybevétele műszaki és költségbeli kérdéseket is felvet. 2024–2025-ben több alkalommal tesztelték a JANAF-vezetéket a MOL-lal közösen; a beszámolók szerint a rendszer a csúcsterhelést csak rövid ideig bírta tartani, ami korlátozhatja a két ország teljes ellátásának kiváltását. A kapacitás ugyan kiegészítő jelleggel rendelkezésre állhat, de önmagában nem tekinthető hosszú távú, teljes értékű pótlásnak.

A horvát tranzit gazdasági kondíciói szintén vitatottak. 2024 nyarán uniós oldalon felmerült javaslatként, hogy a kieső orosz olajat Horvátországon át lehetne pótolni, amit Budapest és Pozsony költségokok miatt utasított el. A díjszabások körüli vita azóta is napirenden tartja a kérdést.

Változó uniós környezet az energiaszankciókban

Az EU 2022-ben a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj tengeri importjának tilalmáról, miközben a vezetékes szállításoknál – ellátásbiztonsági megfontolásokból – átmeneti mentességet adott a régiós, tengerparttal nem rendelkező tagállamoknak. A döntés logikáját több elemzés is ismerteti. Emellett 2025 végétől–2026 elejétől szigorodtak a harmadik országokban orosz nyersolajból finomított termékek EU-ba irányuló importjára vonatkozó szabályok is.

A magyar kormány érvelése szerint az Adria-vezeték igénybevétele nem „szívességkérés”, hanem az uniós kereteken belüli, ellátásbiztonsági eszköz – különösen akkor, ha a keleti irányú tranzit akadozik. A horvát útvonal ugyanakkor technikai és díjkérdések miatt jelenleg inkább kiegészítő kapacitásként kínál tartalékot, nem teljes értékű kiváltást Magyarország és Szlovákia számára.

Hirdetés