Genf: nincs alku – Moszkva nem enged a területkövetelésekből

Forrás: Sedat Suna/Getty Images

Genfben lezárult az újabb orosz–ukrán egyeztetés kézzelfogható előrelépés nélkül. Kijev továbbra is kizárja a területek feladását, és népszavazáshoz kötné bármely megállapodás hatályát, miközben a felek csak technikai kérdésekben jutottak közelebb egymáshoz.

A genfi béketárgyalások újabb fordulója érdemi előrelépés nélkül ért véget. A felek – orosz, ukrán és amerikai összeállításban – mintegy hat órán át egyeztettek, ám a kulcskérdésekben nem közeledtek az álláspontok. Orosz részről feszült hangulatról számoltak be, és jelezték: alapvető követeléseikből, köztük a területi igényekből, nem engednek. A párbeszéd három formátumban zajlott: orosz–amerikai, orosz–ukrán, valamint közös, orosz–amerikai–ukrán egyeztetésben.

Zelenszkij elutasítja a területi engedményeket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelművé tette, hogy nem ad át ukrán területet Oroszországnak, és bármilyen megállapodás hatálybalépését népszavazáshoz kötné. Úgy fogalmazott: „Az ukrán nép nem hagyná, hogy területeket adjak át Oroszországnak.” Bírálta Donald Trump amerikai elnök nyilvános nyomásgyakorlását is, amely szerinte azt sugallja, hogy a béke érdekében Ukrajnának kellene engedményeket tennie. Hozzátette: a közvetítők, Steve Witkoff és Jared Kushner részéről nem érzékel hasonló nyomást, a felek „tisztelik egymást”.

Az ukrán fél jelezte: amennyiben létrejön bármilyen politikai megállapodás, arról a lakosságnak szavaznia kell. Ha a csomag kizárólag a Donbasz feladására korlátozódna, azt Ukrajna elutasítaná. Zelenszkij szerint ugyanakkor elképzelhető egy olyan átmeneti rendezés, amely a frontvonalakat a jelenlegi állapotukon „befagyasztja”, ahogyan ez a Herszoni és a Zaporizzsjai területeken is történne.

Amerikai közvetítés és vitás Donbasz-terv

A kétnapos genfi fordulóban az amerikai delegációt Steve Witkoff elnöki különmegbízott, Jared Kushner és Daniel Driscoll hadseregi miniszter képviselte. Az orosz fél részéről a tárgyalásokon – a korábbi tájékoztatás szerint – Igor Kosztyukov, a katonai hírszerzés vezetője vett részt, majd a delegációt később Vlagyimir Megyinszkij vette át. Az ukrán küldöttséget Kyrylo Budanov, a volt katonai hírszerzési főnök, Zelenszkij jelenlegi kabinetfőnöke vezette.

Az amerikaiak körében felmerült egy gazdasági jellegű megoldás is: a Donbasz térségében szabadkereskedelmi zóna létrehozása. Nem világos azonban, ki és milyen feltételek mellett ellenőrizné a területet. Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna kész kivonni erőit a kérdéses zónából, de csak kölcsönös lépések – azaz orosz csapatkivonás – esetén.

Tűzszüneti ellenőrzés, rakétatámadások és politikai menetrend

A katonai szakértői egyeztetéseken konkrét terv készült a tűzszünet drónokkal történő ellenőrzésére. Ukrajna ragaszkodna az európai országok részvételéhez a megfigyelésben, Oroszország viszont elutasítja a nyugati jelenlétet. Kijev legalább hatvannapos tűzszünetet kért a választások és az esetleges népszavazás előkészítéséhez, Moszkva azonban mindössze egynapos szünetet ajánlott, amit az ukrán fél a békeszándék hiányaként értékel.

A tárgyalások hátterében továbbra is intenzív az orosz rakétahadjárat: januárban 91 ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára, ami a háború kezdete óta a legmagasabb havi érték. Kijev és európai partnerei közben amerikai biztonsági garanciákban bíznak, miközben Moszkva külön gazdasági és biztonsági ajánlatokkal igyekszik befolyásolni Washington álláspontját. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkvát csak következetes, gazdasági és katonai nyomás kényszerítheti komoly diplomáciára.

Hirdetés