Kapitány–Szijjártó vita a magyar olajellátásról

Forrás: Facebook

Kapitány István szerint az egy forrásra támaszkodó olajstratégia sem olcsóbb, sem biztonságosabb megoldás. Szijjártó Péter ezt visszautasítja, hangsúlyozva a két külön útvonalat és a működő alternatívát. A vita arra mutat rá, hogy a hazai literárak és a beszerzés kapcsolata összetettebb, mint elsőre látszik.

Kapitány István, a Shell egykori globális alelnöke és a Tisza Párt energetikai szakértője azt állítja: az egyetlen forrásra épülő magyar energiapolitika sem olcsóbbá, sem biztonságosabbá nem teszi a hazai olajellátást. Példaként említette, hogy Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában gyakran alacsonyabb a töltőállomási ár, miközben ezek az országok több forrásból szerzik be a nyersolajat. Szerinte az árakat elsősorban az adóteher (jövedéki, áfa), az árfolyam és a finomítói-kereskedelmi verseny mozgatja, ezért a „forrásolcsóság” önmagában nem garancia a pénztárcabarát literárra. Ezt az érvelést támasztja alá, hogy az Európai Bizottság heti olajpiaci jelentése az uniós országok összevethető kiskereskedelmi árait közli, és a régiós különbségek nem magyarázhatók pusztán beszerzési iránnyal.

Szijjártó visszautasít: „Óriási kamu” – két vezeték is működik

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnal cáfolt: szerinte Magyarország nem „egy útvonalon” kap olajat, hiszen a Barátság (Ukrajna felől) és az Adria (Horvátország felől) vezeték is ellátja az országot. A miniszter legutóbbi bejegyzéseiben is hangsúlyozta, hogy a Barátság akadozása idején Budapest és Pozsony az Adria-vonalon kért szállítási kapacitást, miközben kifogásolta a horvát tranzitdíjakat. A kétcsatornás modellre Szijjártó többször hivatkozott nyilvánosan is.

Ugyanakkor tény: a térség kitettségét jól mutatja, hogy a Barátság vezeték elleni támadások vagy leállások az elmúlt évben többször zavart okoztak a régiós ellátásban – erre nemzetközi és hazai beszámolók is rámutattak. Az ilyen események időszakosan növelik a politikai és műszaki kockázatokat.

Árak, függőség, mozgástér 

Magyarország jelenlegi finomítói rendszere – bár részben átállítható – továbbra is jelentős arányban dolgoz fel orosz eredetű kőolajat, főként a Barátságon érkező Uralst. A MOL legutóbbi nyilvános jelzése szerint a horvát Adria-vezetéken keresztül – magasabb költségek mellett – a hazai és a szlovákiai finomítók igényeinek nagyjából 80 százaléka kiváltható lenne orosz források nélkül is. Ez fontos műszaki-logisztikai mozgásteret jelez, de nem ígér automatikusan alacsonyabb fogyasztói árakat.

Ami az árakat illeti: az EU Weekly Oil Bulletin adatai szerint az üzemanyagok végfelhasználói áraiban nagy súlyt képvisel a jövedéki adó és az áfa, és a tagállami adópolitika, illetve az árfolyam is számottevően befolyásolja a pénztárnál fizetendő összeget. A magyar statisztikai hivatal (KSH) is ezeket a közösségi adatokat veszi alapul a régiós összevetésekhez. Mindez összhangban áll Kapitány azon állításával, hogy a kutak oszlopain látható ár nem kizárólag a nyersolaj-beszerzés függvénye.

Hirdetés