Orbán Viktor az ATV Mérlegben a Putyinnal folytatott egyeztetésekről is beszélt

Forrás: miniszterelnok.hu

Orbán Viktor az ATV-ben a közel-keleti válság magyar kockázatairól és a hazahozatal feltételeiről beszélt, középpontba állítva a biztonságot. A miniszterelnök az energiaellátásról, az orosz–ukrán háború következményeiről és a tavaszi kampány stratégiájáról is üzent.

Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnal beszélgetett, ahol a miniszterelnök a közel-keleti helyzet, az energiaellátás és a tavaszi választási kampány kérdéseit is érintette. A kormányfő szerint a legfontosabb szempont az, hogy a térségben rekedt magyar állampolgárokat csak akkor hozzák haza, amikor a művelet „abszolút biztonságos”.

Közel-keleti feszültség és terrorfenyegetés: óvatosságot kér a kormány

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kiutaztatás időzítését kizárólag a biztonsági feltételek határozzák meg. A beszélgetésben Donald Trump amerikai elnök közel-keleti politikájára is kitért: a miniszterelnök szerint Trump „háborús gócpontként” tekint Iránra, és a lépéseit úgy értelmezi, hogy nem háborút indít, hanem egy gócpontot „számol fel”.

A kormányfő szerint a konfliktus következményei Európában is jelentkeznek, mert a terrorfenyegetettség „beköltözött Nyugat-Európába”. Azt is jelezte: ha a közel-keleti fejlemények miatt nő a terrorveszély, Magyarországnak is reagálnia kell – ugyanakkor hangsúlyozta, nem cél, hogy katonai jelenlét legyen az utcákon, „de ha kell, akkor lesznek”.

Orosz–ukrán háború, olaj és a Barátság-vezeték: kemény üzenetek

A miniszterelnök a beszélgetésben felidézte, hogy többször tárgyalt Vlagyimir Putyinnal az orosz–ukrán háborúról. Állítása szerint az orosz elnök azt mondta neki: „megvan az olajunk”, de az nem Moszkva dolga, hogyan jut el Magyarországra. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy kárpátaljai magyarok vannak orosz hadifogságban, és szó esett az öböl térségének helyzetéről, az energiaárakról, illetve egy esetleges újabb menekültválságról.

Az ukrajnai tranzit kérdésében a kormányfő úgy véli, politikai okok állnak a vezeték körüli vita mögött. A témában az elmúlt hetekben több nemzetközi cikk is foglalkozott a magyar–ukrán feszültséggel: a sajtóbeszámolók szerint Budapest és Pozsony azt állítja, hogy Kijev szándékosan akadályozza az olajszállításokat, miközben az ukrán fél biztonsági és műszaki okokra hivatkozik, egyes uniós szereplők pedig helyszíni ellenőrzést is sürgettek.

Orbán Viktor a műsorban arról is beszélt, hogy Magyarország nem ad fegyvert Ukrajnának, és nem kíván lemondani az orosz olajról. Az energia-infrastruktúra védelmét külön is indokoltnak nevezte, és – saját állításaként – az Északi Áramlat ügyét is felhozta, mondván: ha ott megtörtént egy ilyen incidens, a térségben más infrastruktúra is veszélybe kerülhet.

EU-s pénz Ukrajnának és kampány: vita, mozgósítás, „külföldről pénzelés” vádja

A miniszterelnök az interjúban azt mondta, Brüsszel „boldog lenne”, ha Magyarország fegyverrel vagy pénzzel támogatná Ukrajnát, de szerinte ez növelné a kockázatokat, ezért a kormány célja, hogy az ország kimaradjon a háborúból.

Az EU-s finanszírozásról azt állította, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurós hitelt ad Ukrajnának, és ennek konstrukciója a jóvátételi kérdéshez kapcsolódik. A Tanács február eleji tájékoztatása szerint valóban egy 90 milliárd eurós pénzügyi támogatási keretről született jogi előkészítés, amelynek visszafizetése – a közlés szerint – akkor válna esedékessé, amikor Oroszország jóvátételt fizet Ukrajnának.

Belpolitikai fronton Orbán Viktor arról beszélt, hogy a kormánypártok nem spekulálnak választási vereségen: szerinte „győzelemre állnak”, és a kampány mozgósításán múlik a siker. Kijelentette azt is, hogy Magyar Péterrel nem fog vitázni, mert állítása szerint „nem szuverén”, és úgy látja, a Tisza Párt környezetébe külföldről érkezhet támogatás. A miniszterelnök ugyanakkor utalt rá: a korábbi választások előtt is volt példa külföldi finanszírozásról szóló vitákra a magyar politikában.

A beszélgetés végén szóba került a gyerekszegénység kérdése is: Orbán Viktor szerint Magyarország az uniós átlagnál jobban áll, de van még tér a javulásra; úgy vélte, a bérek emelkedése és a foglalkoztatás bővülése csökkentheti ezt a problémát. Emellett a DK határon túli magyarok szavazati jogát érintő kampányára reagálva a miniszterelnök azt mondta: ha választási csalás lenne, az kiderülne, és hozzátette: a stabilitás szerinte önérték, mert Magyarországon nem volt előrehozott választás.

Hirdetés