Putyin fogadja Szijjártót az ukrajnai tranzitvita miatt

Forrás: Facebooki/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter Moszkvában egyeztet az olajellátás helyzetéről és a tranzit körüli vitáról. A Barátság vezeték leállása közben Budapest és Kijev egymásra mutogat, miközben az ügy uniós szinten is hullámokat vet.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert szerdán a Kremlben fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök. A találkozó tényét Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője erősítette meg, aki szerint a megbeszélés középpontjában az olajellátás helyzete és az általa „ukrán zsarolásként” említett vita áll.

A tárcavezető keddről szerdára virradó éjszaka egy Facebook-posztban utalt a moszkvai útra: egy fotót tett közzé, amelyen – a bejegyzés szerint – indulás közben, egy repülőgépen látható, a kép alá pedig annyit írt: „Indultunk”.

Leállt a Barátság-vezeték, Budapest Kijevet hibáztatja

A háttérben a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték körüli vita áll, amely Ukrajnán keresztül juttat kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. A vezeték január 27-e óta nem üzemel, miután ukrán közlés szerint egy orosz támadás jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, és a javításokat a biztonsági kockázatok is nehezítik. 

A magyar kormány ugyanakkor azt állítja, hogy a hiba elhárítható lenne, és Kijev politikai okokból nem engedi a szállítás újraindítását. A vita hetek óta éleződik: a nemzetközi sajtó szerint Budapest és Pozsony az uniós döntéshozatalban is nyomást próbál gyakorolni Ukrajnára, miközben az energiaszállítások újraindítását sürgeti. 

Peszkov a Ria Novosztyinak nyilatkozva azt is jelezte: más európai országok részéről nem érkezett megkeresés az energiaszállítások újraindítására vagy növelésére, a Közel-Kelet és a tengeri útvonalak körüli bizonytalanságok ellenére sem.

Brüsszel is vizsgálatot kért volna

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ügy már nem csupán kétoldalú vita. A Financial Times keddi beszámolója szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke személyesen is kérte az ukrán vezetést, hogy engedélyezzék független szereplők számára a vezetékszakasz állapotának ellenőrzését – az ukrán fél azonban a lap szerint nem adott zöld utat a vizsgálathoz. 

Kijev álláspontja a nemzetközi tudósítások alapján az, hogy a károk mértéke jelentős, a helyszíni munkavégzés pedig a folyamatos katonai fenyegetettség miatt kockázatos. 

A szerdai moszkvai tárgyalás így egyszerre szólhat az azonnali ellátásbiztonsági kérdésekről és a közép-európai energiaútvonalak jövőjéről. A magyar kormány az elmúlt években következetesen azt hangoztatta: az ország energiaellátása nem ideológiai ügy, hanem nemzeti érdek. 

Hirdetés