Németország a menekülthullám kockázatára figyelmeztet

Forrás: Ahmed Kaddoura/Anadolu via Getty Images

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint az iráni háború már milliókat mozdított meg az országon belül, és a szám tovább emelkedhet. Németországban pártok és rendőrszakszervezetek is arra figyelmeztetnek, hogy Európának fel kell készülnie egy esetleges új migrációs nyomásra. Berlin közben növeli a humanitárius támogatásokat, miközben a határvédelem és a biztonsági szűrés kérdése ismét előtérbe kerül.

Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) szerint az amerikai és izraeli támadások nyomán kirobbant iráni háború kezdete óta akár 3,2 millió ember kényszerülhetett elhagyni az otthonát Iránon belül. A szervezet becslése alapján 600 ezer és egymillió közötti háztartás ürülhetett ki átmenetileg, és a belső menekültek száma tovább nőhet, ha a harcok elhúzódnak.

A helyszíni beszámolók és a humanitárius értékelések alapján a mozgás elsősorban a nagyvárosokból indult: sokan Teheránból és más urbanizált térségekből az ország északi részébe, illetve vidéki körzetekbe húzódtak. Az UNHCR arra figyelmeztet, hogy a konfliktus folytatódása a humanitárius szükségleteket is érdemben növelheti, miközben a belső menekülés önmagában is jelentős terhet ró a helyi ellátórendszerekre.

Afgán menekültek Iránban: különösen sérülékeny helyzet

A német sajtóban és a biztonsági elemzésekben kiemelt téma, hogy az iráni helyzet romlása az Iránban élő afgán menekülteket is különösen érzékenyen érintheti. A becslések szerint mintegy 2,5 millió afgán élhet az országban, sokan bizonytalan jogi és szociális körülmények között. Német megközelítésben – főként családi és diaszpóra-kapcsolatok miatt – ez növelheti annak esélyét, hogy egy részük idővel Európa felé indul.

Nemzetközi háttérként fontos: Irán hosszú ideje a térség egyik legnagyobb menekültbefogadó országa, és az UNHCR több platformon is rendszeresen beszámol az afgán menekültek iráni helyzetéről, illetve az ellátórendszerek terheltségéről.

Németország pénzzel segít, a belpolitikában mégis nő a nyomás

Berlin közben bővíti a térségnek szánt humanitárius támogatásokat: Johann Wadephul német külügyminiszter bejelentése alapján a külügyi tárca további 93 millió eurót csoportosít át a közel- és közép-keleti humanitárius programokra, így az elmúlt hónapok támogatása összesen 188 millió euróra emelkedett. A források többek között az UNHCR, a Világélelmezési Program (WFP), az UNICEF, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és civil szervezetek munkáját segíthetik, a célországok között pedig Libanon, Jordánia, Szíria és a palesztin területek szerepelnek.

A német belpolitikában ugyanakkor erősödik az aggodalom, hogy – egy elhúzódó háború vagy iráni állami megrendülés esetén – Európa újabb migrációs nyomással szembesülhet. Friedrich Merz kancellár több nyilatkozatában is arra utalt: a konfliktus következményei akár egy „szíriai forgatókönyvre” emlékeztető helyzetet is előidézhetnek, ami egyszerre jelenthet közrendvédelmi és nemzetbiztonsági kihívásokat.

Eközben uniós szinten a hivatalos kommunikáció egyelőre óvatos: Magnus Brunner, az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa a nyilvános megszólalások alapján azt hangsúlyozta, hogy jelenleg nem látszanak a tömeges iráni kiáramlás jelei. Ez ugyan rövid távon nyugtató üzenet, de a tagállamokban – különösen Németországban – sokan már most a 2015-ös tapasztalatokból kiindulva kérnek részletesebb felkészülést és forgatókönyvezést.

Hirdetés