Szijjártó Péter: az EU négy válságból négyet félrekezelt

Forrás: Facebook/Oeconomus

Az Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényén Szijjártó Péter az uniós válságkezelés hiányosságairól beszélt, külön kitérve az energiapiaci kockázatokra. A kerekasztalon a védelmi képességek gyors fejlesztése és az ellátásbiztonság erősítése is napirendre került. A felszólalók szerint Európának gyorsabb, gyakorlatiasabb döntésekre van szüksége a versenyképesség megőrzéséhez.

Az Európai Unió az elmúlt másfél évtized négy nagy válságára is hibás választ adott, és ez érdemben rontotta Európa világgazdasági és világpolitikai súlyát – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényén. A tárcavezető a 2008-as pénzügyi krízist, a 2015-ös migrációs hullámot, a koronavírus-járványt és az ukrajnai háborút említette olyan fordulópontokként, amikor szerinte Brüsszel inkább ideológiai szempontok alapján reagált, semmint pragmatikus, versenyképességi megfontolások mentén.

A rendezvényt megnyitó Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke úgy fogalmazott: Európa több éve „folyamatos válságüzemmódban” működik. A pandémia után rövid időn belül az Ukrajnában dúló háború következett, amelynek gazdasági és társadalmi következményei – az energiaáraktól a beszállítói láncok zavarain át – mind a mai napig éreztetik hatásukat. Törcsi Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: Magyarország szerinte a nehézségek ellenére is talpon maradt, a gazdaság pedig ütésállónak bizonyult; úgy vélte, az infláció és a munkanélküliség mára „rekordalacsony”.

„Négyből négy rossz válasz” – kritika Brüsszelnek

Szijjártó Péter a felsorolt válságok kapcsán azt mondta: a hibás uniós döntések összességükben oda vezettek, hogy az EU jelentősége csökkent a globális versenyben. Külön kiemelte az energiapiaci döntéseket, amelyek szerinte a jelenlegi geopolitikai környezetben kockázatosak, és tovább növelik az európai gazdaság sérülékenységét.

A miniszter a beszédében a Hormuzi-szorost is példaként hozta fel, mint a globális energiaszállítás egyik legfontosabb szűk keresztmetszetét. Figyelmeztetése szerint egy esetleges lezárás – akár rövid időre is – extrém bizonytalanságot okozna, és könnyen megdobhatná az árakat világszerte. A nemzetközi elemzések is rendszeresen kulcskockázatként kezelik ezt az útvonalat: a szoroson az olaj tengeri kereskedelmének jelentős része, valamint a globális LNG-kereskedelem számottevő hányada halad át.

Szijjártó Péter szerint az orosz energiahordozók importjának korlátozása is olyan tényező, amely – megfelelő alternatívák és stabil ellátási útvonalak nélkül – áremelkedést hozhat, és ipari versenyhátrányt okozhat Európának. A külügyminiszter úgy érvelt: a magyar érdek jelen helyzetben a szuverén külpolitika és a többirányú gazdasági kapcsolatrendszer fenntartása, beleértve az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Törökországgal ápolt pragmatikus együttműködést is.

Védelmi felzárkózás és ipari példák: HUMARS a kerekasztalon

A rendezvény utáni kerekasztal-beszélgetésen több résztvevő egyetértett abban, hogy Európa hosszú időn át alulfinanszírozta védelmi képességeit, ezért most gyorsabb fejlesztésekre lehet szükség. Ezt a megközelítést uniós szinten is egyre gyakrabban hangsúlyozzák: az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) adatai szerint az EU-tagállamok védelmi kiadásai 2024-ben történelmi csúcsra emelkedtek, és a GDP-arányos ráfordítás 1,9 százalék körül alakult.

A beszélgetésben iparági oldalról példaként került szóba a Rába és a Lockheed Martin együttműködéséhez kapcsolt, HIMARS-alapú rendszerként emlegetett HUMARS fejlesztési irány is. A témáról a hazai gazdasági sajtó és több szakportál az elmúlt időszakban is közölt részleteket, a hangsúly pedig azon volt, hogy a védelmi ipari képességek bővítése nemcsak biztonságpolitikai, hanem iparfejlesztési kérdés is lehet.

Energiabiztonság és versenyképesség: közös nevező keresése

A kerekasztal résztvevői az energiabiztonságot a versenyképesség egyik alapfeltételeként írták le. Több felszólaló szerint Európának a következő években egyszerre kell kezelnie az energiaárak, a szabályozási környezet és a geopolitikai kockázatok nyomását – ezért felértékelődik a diverzifikáció és a stabil ellátás kérdése.

Összességében a rendezvényen elhangzottak alapján abban többnyire egyetértés volt, hogy a gyorsan változó nemzetközi környezetben az Európai Uniónak gyorsabb, hatékonyabb döntéshozatalra és kevésbé ideologikus, inkább érdekalapú válságkezelésre lenne szüksége, ha meg akarja őrizni gazdasági és politikai mozgásterét.

Hirdetés