Tizenhét ország figyelte a magyar álláspontot a Barátság-vezetékről

Forrás: Facebook/Czepek Gábor 

A Barátság-vezeték leállása miatt a magyar delegáció Kijevben folytatott egyeztetéseket, ahol több ország is a magyar álláspontra volt kíváncsi. A kormány tényfeltáró vizsgálatot sürget, miközben a régió az ellátásbiztonságot tartalékokkal és alternatív útvonalakkal igyekszik védeni.

Csütörtök este Kijevből jelentkezett be közösségi oldala videójában Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki egyben a Barátság kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar delegáció vezetője. Tájékoztatása szerint lezárultak a nap energetikai egyeztetései, és elmondása alapján a magyar álláspontra a térségben és az Európai Unióban is széles körben figyelnek: „tizenhét ország volt kíváncsi” arra, mit képvisel Budapest a vezeték ügyében.

Az államtitkár szerint a kijevi tárgyalások mellett külön egyeztetés zajlott az Európai Bizottság képviselőivel is, ahol – állítása szerint – Brüsszel egyértelműen a tények tisztázását sürgette. Czepek úgy fogalmazott: most már nemcsak Magyarország és Szlovákia, hanem az Európai Bizottság is egy tényfeltáró bizottság felállítását kéri Kijevtől. A magyar küldöttség a videó alapján ukrán válaszra vár, és jelezte: másnap is a helyszínen marad.

Leállt a szállítás, a vita a felelősségről szól

A Barátság kőolajvezetéken 2026. január 27. óta szünetel a szállítás. Ukrán közlések szerint a vezetéket kiszolgáló infrastruktúra az ország nyugati részén sérült meg egy orosz támadás nyomán, ami után az olajáramlás megszakadt. A kiesés különösen érzékenyen érinti Magyarországot és Szlovákiát, amelyek még mindig jelentős mennyiséget kapnak a déli ágon keresztül.

A vita lényege, hogy a felek eltérően ítélik meg a javítás és az újraindítás akadályait. Budapest és Pozsony azt állítja, hogy Kijev késlekedik a helyreállítással, míg ukrán oldalról az a fő érv, hogy a fronthelyzet és a folytatódó csapások miatt a tartós, kockázatmentes működtetés nem garantálható.

EU-s tényfeltárás körvonalazódik, de nincs határidő

A konfliktus az elmúlt hetekben uniós szintre is felért: több beszámoló szerint a magyar–szlovák javaslat egy közös tényfeltáró misszióról Brüsszelben kedvező fogadtatásra talált, részben azért, mert csökkentheti a politikai feszültséget, és tisztázhatja a műszaki állapotot. Ugyanakkor az Európai Bizottság kommunikációjában hangsúlyos elem, hogy a javításra nem jelöltek ki kötelező határidőt, és a kötelező készletek miatt rövid távon elvileg nem áll fenn azonnali ellátási kockázat.

A háttérben komoly pénzügyi és politikai tét is megjelent. Több nemzetközi beszámoló említi, hogy Magyarország és Szlovákia az ügy rendezéséig keményebben léphet fel bizonyos uniós döntéseknél, köztük Ukrajna nagy összegű finanszírozási csomagjainál. A kijevi–budapesti viszonyt tovább élezi, hogy a felek nyilvánosan is egymásnak ellentmondó állításokat tesznek a vezeték tényleges állapotáról és az újraindítás realitásáról.

Tartalékok, alternatív beszerzés, exportkorlátok: így védekezik a régió

A kieső szállítás miatt a magyar kormány és az iparági szereplők is több védelmi lépést helyeztek előtérbe. A MOL közlése szerint a cég kezdeményezte a stratégiai kőolajtartalékok részleges felszabadítását, miközben alternatív beszerzési és logisztikai útvonalakat is szervez a régió ellátásának fenntartására. Piaci beszámolók szerint a vállalat tengeri szállítmányokkal – több forrásból érkező nyersolajjal – igyekszik kiváltani a kieső mennyiséget, és közben a térségben a dízel- és üzemanyag-export korlátozásai is napirendre kerültek.

A következő napok kulcskérdése az lehet, hogy Kijev rábólint-e a helyszíni, közös vizsgálatra, és létrejön-e az a tényfeltáró mechanizmus, amelyet a magyar fél – Czepek Gábor megfogalmazása szerint – immár uniós támogatással is sürget. Ennek eredménye nemcsak a Barátság-vezeték újraindításának menetrendjét, hanem a magyar–ukrán politikai viszony következő hónapjait is érdemben befolyásolhatja.

Hirdetés