Szijjártó szerint a szuverenitás védi Magyarországot a háborútól

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter Edelényben arról beszélt, hogy Magyarország legfontosabb feladata a háború elkerülése és a családok védelme. A külügyminiszter szerint ehhez olyan kormány kell, amely következetesen ellenáll a külső nyomásnak. A brüsszeli döntések pénzügyi és politikai következményeit is bírálta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Edelényben tartott lakossági fórumán arról beszélt: a jelenlegi, háborúkkal terhelt nemzetközi környezetben a magyar kormány legfontosabb feladata, hogy Magyarország ne sodródjon bele fegyveres konfliktusokba, miközben a családokat és a gazdaságot is védeni kell a háborús hatásoktól. A tárcavezető szerint ehhez „erős, szuverén nemzeti kormányra” van szükség, amely képes ellenállni a külső nyomásgyakorlásnak.

A miniszter úgy fogalmazott: a háborús helyzetek nem abba az irányba tartanak, hogy gyorsan rendeződnének, ezért a kormányzati munka egyik kulcseleme az, hogy naponta kell fellépni minden olyan törekvéssel szemben, amely szerinte a konfliktusba való belesodrást, a források elvonását vagy Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsítását célozza.

„Minden nap meg kell vívni” – a kormányzati mozgástér kérdése

Szijjártó Péter szerint nem egyszeri döntésről van szó, hanem folyamatos küzdelemről: állítása alapján a magyar álláspontot négy éve naponta próbálják meg felülírni, ezért a háborúból kimaradást és az anyagi terhek elkerülését „minden egyes nap” biztosítani kell. A miniszter úgy érvelt: ha ez a napi védekezés akár rövid időre is elmarad, annak beláthatatlan következményei lehetnek.

A fórumon elhangzottak alapján a kormány álláspontja változatlan: Magyarország nem kíván részt venni a háborús eszkalációban, és az ország mozgásterét a szuverén döntéshozatal fenntartásában látja.

Brüsszel és az ukrajnai szerepvállalás: vita a pénzről és a katonai jelenlétről

A külügyminiszter arra is kitért, hogy értékelése szerint az Európai Unióban olyan politikai irány rajzolódik ki, amely a háborús elköteleződés felé tolja a közösséget. Ennek példájaként említette, hogy több nyugat-európai politikus a konfliktust saját háborúként értelmezi, illetve a katonai jelenlét gondolata is egyre gyakrabban felmerül.

A közelmúltban több nemzetközi beszámoló is foglalkozott azzal, hogy a biztonsági garanciákról szóló európai vitákban a katonai szerepvállalás kérdése új lendületet kapott: brit–francia egyeztetések és nyilatkozatok is érintették egy esetleges, jövőbeli ukrajnai telepítés lehetőségét, különösen egy tűzszünet vagy békemegállapodás után.

Szijjártó Péter emellett bírálta az uniós finanszírozási döntéseket is. Az Európai Parlament szakértői háttéranyagai szerint az EU és a tagállamok „Team Europe” keretben összességében nagyságrendileg 193,5 milliárd euró támogatást mozgósítottak Ukrajna számára (több csatornán, több jogcímen).

A költségvetési viták egyik friss eleme, hogy az uniós intézmények 90 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomag jogi keretén is dolgoznak a 2026–2027-es időszakra.

Néppárti elképzelések és a bővítés kérdése

A miniszter a fórumon az Európai Néppárt szerepét is szóba hozta, utalva arra, hogy szerinte a legnagyobb európai pártcsaládban is megjelennek olyan elképzelések, amelyek ukrajnai katonai jelenléttel számolnának. Nemzetközi sajtóban is idéztek olyan nyilatkozatot, amelyben a néppárti vezetés részéről felmerült: a jövőben európai zászló alatt, európai mandátummal működő erők biztosíthatnák Ukrajna békéjét.

Szijjártó Péter a brüsszeli döntéshozatalt összekötötte Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésével is, és azt állította: a magyar kormánynak napi szinten kell védenie álláspontját az ezzel kapcsolatos nyomásgyakorlással szemben.

Hirdetés