Az űrben termelne áramot Kína egy óriási naperőművel

Forrás: Heritage Space/Heritage Images via Getty Images

Kína azt tervezi, hogy az űrben gyűjti be a napenergiát, majd azt a Földre továbbítja. Az elképzelés egyszerre tűnik futurisztikusnak és valós fejlesztési iránynak, miközben nemcsak az energiatermelés, hanem a biztonság szempontjából is komoly kérdéseket vet fel.

Kína továbbra sem tett le arról, hogy a világűrben termeljen villamos energiát: a koncepció lényege, hogy a Nap fényét az űrben gyűjtenék be, majd az így nyert energiát mikrohullámokkal továbbítanák a Földre. A terv azért kap most ismét nagy figyelmet, mert a kínai elképzelések szerint egy akár egy kilométer átmérőjű, geostacionárius pályára állított rendszer is létrejöhetne, amely nagyjából 36 ezer kilométeres magasságban működne, és a földi naperőműveknél jóval egyenletesebben termelhetne.

Kína már a földön is tesztelte a kulcstechnológiákat

A kínai program nem pusztán elméleti szinten létezik. A Xinhua 2022-ben arról számolt be, hogy a Hszitien Egyetem kutatócsoportja elkészítette a világ első teljes láncú, földi ellenőrző rendszerét egy űrbeli naperőműhöz. A beszámoló szerint a fejlesztés során több fontos elemet is kipróbáltak, köztük a nagy hatékonyságú fénybegyűjtést, a fotoelektromos átalakítást, a mikrohullámú energiává alakítást, az 55 méteres mikrohullámú sugárzást, a nyalábirányítást és a fogadóegységek működését. Ez arra utal, hogy Peking a korábbi terveknél kézzelfoghatóbb műszaki alapokat próbál teremteni a programhoz. 

A projekt egyik legnagyobb vonzereje éppen az, hogy geostacionárius pályán a rendszer szinte folyamatos napsütésben működhetne. Ez elméletben stabilabb energiaellátást adhatna, mint a földi napelemek, amelyek termelését az időjárás és az évszakok is erősen befolyásolják. A japán űrügynökség például azt emeli ki, hogy az űrben a napsugárzás erősebb, mint a felszínen, és az energia igény szerint különböző helyekre is irányítható lenne. 

A katonai felhasználás kérdése érzékeny pont

A technológia ugyanakkor nemcsak energetikai, hanem stratégiai kérdéseket is felvet. A South China Morning Post friss beszámolója szerint egy vezető kínai kutató arról is beszélt, hogy az orbitális mikrohullámú rendszer módosított változata kommunikációs, navigációs, felderítési és zavarási feladatokra is alkalmas lehet. Ez nem azt jelenti, hogy a kínai űrnaperőműből automatikusan fegyver válik, de jól mutatja, hogy a nagy pontosságú, irányítható energiaátvitel eleve kettős felhasználású technológia. 

Éppen ez az a terület, ahol a mérnöki kihívások mellett a biztonsági és szabályozási viták is felerősödhetnek. A NASA jelentése is hangsúlyozza, hogy az ilyen rendszerekhez nemcsak olcsóbb indításokra és megbízható űrbeli összeszerelésre van szükség, hanem az energia biztonságos, pontos és folyamatos földi továbbítását is meg kell oldani. Vagyis az űrbeli naperőmű továbbra is látványos jövőkép, de egyelőre inkább technológiai verseny, mintsem közeli ipari valóság. 

Hirdetés