Vučić hallgatna a magyar választások lezárultáig

Forrás: Filip Stevanovic/Anadolu via Getty Images

A szerb elnök szerint alaptalanok azok a vádak, amelyek a magyar választásokkal hozzák összefüggésbe a gázvezeték mellett talált robbanóanyagot. Az ügy ugyanakkor nemcsak biztonsági kérdéssé vált, hanem politikai vitát is elindított Szerbiában és Magyarországon. A Török Áramlat védelme közben kiemelt állami feladattá lépett elő.

Aleksandar Vučić szerb elnök visszautasította, hogy a szerb hadsereg bármilyen módon beavatkozott volna a 2026. április 12-i magyar országgyűlési választás kampányába, miután a szerb–magyar gázvezeték közelében robbanóanyagot találtak. A szerb államfő szerint az ügy részleteiről addig nem kívánnak többet mondani, amíg a vizsgálat nem tisztázza a történteket, és amíg a magyar választás le nem zárul.

Nem mondanak többet a szavazás előtt

Vučić sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy bár soha nem titkolta: Orbán Viktor győzelmét látná szívesen, a szerb hadsereg felhasználása egy másik ország belpolitikai küzdelmében fel sem merülhet. Azt is közölte, hogy a feltételezett elkövető katonai rendfokozattal rendelkezett annak az országnak a hadseregében, ahonnan később – mások mellett – Szerbia területére dezertált. A belgrádi vezetés állítása szerint a nyomozás érdeke most fontosabb, mint a gyors politikai üzenetküldés.

A szerb biztonsági szervek korábbi közlése szerint a helyszínen két fekete hátizsákot találtak, bennük mintegy négy kilogrammnyi, feltehetően plasztik robbanóanyaggal, detonátorokkal és az aktiváláshoz szükséges eszközökkel. A szerb katonai biztonsági ügynökség vezetője arról is beszélt, hogy a keresett személy katonai kiképzést kaphatott, az eszközökön pedig amerikai gyártásra utaló jelölések voltak, bár ez önmagában nem bizonyítja, ki rendelte meg vagy szervezte az akciót.

Katonai védelem alá került a vezeték

Magyarországon az ügyre azonnali kormányzati reakció érkezett. Orbán Viktor április 5-én rendkívüli Védelmi Tanácsot hívott össze, majd bejelentette, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát megerősített katonai védelem alá helyezik. Másnap a miniszterelnök Kiskundorozsma térségében személyesen is megtekintette a biztosítást, és arról beszélt: a helyzet súlyos, de a magyar gázellátás jelenleg nincs veszélyben.

A vezeték jelentőségét az adja, hogy a magyar kormány közlése szerint a hazai gázfogyasztás mintegy 60 százaléka ezen az útvonalon érkezik az országba. A magyar rendszerüzemeltető, az FGSZ adatai szerint a Szerbia és Magyarország közötti új összekötő vezetéken 2021. október 1-jén indult meg a kereskedelmi szállítás, éves szinten 8,5 milliárd köbméteres kapacitással. Ezért egy esetleges kiesés nem egyszerűen technikai probléma lenne, hanem az energiaellátás biztonságát érintő stratégiai ügy.

Energiabiztonsági ügyből politikai vita lett

Az eset azonban nem maradt meg kizárólag biztonságpolitikai kérdésnek. A szerb és a magyar ellenzéki oldalon, valamint több elemző részéről is felmerült, hogy a történteket kampánycélokra lehet felhasználni, sőt már korábban is megjelentek olyan figyelmeztetések, amelyek egy esetleges „hamis zászlós” művelet lehetőségét vetették fel. Mindezt tovább erősítette az időzítés: a robbanóanyag megtalálásáról szóló hír pontosan egy héttel a magyar választás előtt került nyilvánosságra. Ezek a felvetések egyelőre nem bizonyított állítások, de jól mutatják, mennyire gyorsan politikai üggyé vált a gázvezeték körüli incidens.

A nyomozás jelenleg is a szerb hatóságoknál fut, miközben a gázszállítás zavartalanul működik. A következő napok kulcskérdése az lesz, hogy a vizsgálat képes-e egyértelműen tisztázni: valódi szabotázskísérletet hiúsítottak meg, vagy egy olyan ügy bontakozik tovább, amelynek politikai következményei legalább akkora hullámokat vernek, mint maga a feltételezett támadás.

Hirdetés